,,Take my hand and close your pretty eyes
cus it's gonna hurt so much when summer hits
New York sky
oh no, it's all done in the mean street" 

(MandoDiao)

Igazából ha akarnám,be tudnám még magolni azt a maradék 5 oldalt,de valahogy nem...Igazából 5 percig nem bírok megülni a seggemen,mint a hiperaktív óvodásgyerekek a homokozóban.

De ez egy jó jel,annak a jele,hogy minden rendben. Ha csak egy időre is, és ha csak most,akkoris,és ilyenkor nem aggódom semmin,csak örülök annak,hogy jó. Lesz még idő aggódni,ebben biztos vagyok.

Meg van egy csomó tervem,ami szintén pozitívum. Például megtanulok arányos emberi testet rajzolni,aztán ha eljutok odáig,rá ruhákat,de már a testtel is megelégszem,aminek nem állnak keresztbe a lábai,nem terminátoros a válla és nincs hengertörzse. De van akinek a teremtő falábat adott,nekem meg fakezeket,de azért becsülöm magamban ezt a szorgalmat..

Persze rajzolgatás csak a vizsgák után,amiből még leírhatatlanul sok van. Ha most alapvetően rossz kedvem lenne,nagy valószínűséggel kardbadönteném magam,mert mindenki más már vígan sörözik a Balatonparton vagy csomagol a Voltra én meg kínkeservesen szenvedem végig ezt a maradék 2 hetet,ami igazából nem is érdekel,kedvem sincs hozzá és haszna,na az végképp nincs. Oké,utána a gyakorlatnak van,de le sem kell írnom,mennyivel szívesebben tombolnék a Take me out-ra az első sorban,mintsemhogy kérdőívekkel rohangáljak a tűző napon egyik házról másikra egy 300 lakosú tök ismeretlen faluban. De ahogy a bölcsek mondják,a tudást azt nem lehet tőlünk elvenni. (igaz,hogy így vizsgák után 2 héttel 1 mondatot nem tudok az anyagból,de ez teljességgel lényegtelen,mert éljen a tömegképzés és a diploma,ami dísznek jó lesz a falra)

Szóval igazából jó,és süt a nap,és nem vagyok egyedül,és talán utóbbi miatt jött vissza az eddig messze járó életkedvem,meg az a csipetnyi optimizmus,ami alapvetően hiányzik belőlem.

Ja és ha már ezzel kezdtem,ezzel is fejezem be. (mert mint tudjuk: ,,Hogyha már te kezdted el, valahogy fejezd be..." )