Nem,most nem arról lesz szó,hogy milyen szép dolog szelektíven gyűjteni a hulladékot meg újrahasznosítani.
Kicsit más értelmét szeretném elővenni az újrahasznosításnak:ez pedig a zenei recycling.
Vannak botrányosan rossz,simán rossz,elviselhető,jó és nagyon jó feldolgozások,de elég kevés válik ismertté vagy netán ismertebbé mint az eredeti.
Szemezgetés következik a zenei szemét újrahasznosításáról: (vagy remekművek rossz színű hulladékgyűjtőbe való kidobásáról)
1. A borzalmas és értelmetlen feldolgozás
Elkövető: Avril Lavigne
Áldozat: Coldplay
Dal.The Scientist
Avril Lavigne szám,láján ennél több van,hiszen előszeretettel teszi tönkre nagy nyilvánosság előtt mások dalait,gondoljunk csak a fellépésein előszeretettel játszott Green Day-slágerekre. És hát a Girlfriend c. száma (ami amúgy tavaly a legnézettebb Youtube-klip lett,ne kérdezze senki,miért) is konkrétan újrahasznosítás,mégpedig a The RUbinoos nevezetű banda engedélye nélkül. (https://www.youtube.com/watch?v=FZxrMb4Cilw) Bár annyi kreativitás volt a leányzóban,hogy a boyfriendet girlfriendre cserélte,de ha hímnemű lenne,talán még ezt sem tette volna meg.
Lényeg a lényeg,egyszercsak fogta magát és úgy döntött,a BBC hallgatósága előtt előadja a Coldplay egyik legnagyobb (szvsz legjobb) slágerét,a The Scientistet.
Ez lett belőle.
Az eredeti
Az újrahasznosított
Avril,kérlek,soha többet....
2. A lényegében hatástalan feldolgozás
Nyilvánvalóan sokan emlékeznek a Love actually (Igazából szerelem) c. Richard Curtis-filmre,különösen annak egyik jelenetére,melyben Hugh Grant,aki a miniszterelnököt alakítja,táncra perdül a Jump! c. eredetileg Pointer SIsters-számra,melyet a Girls Aloud vett elő. (a táncot imádott exminiszterelnökünk is előadta. Eredeti...)
A Girls Aloud Nagy-Britanniában (állítólag) sorra gyártja a Nr.1 slágereket,itthon azonban a Jumpon kívül kétlem,hogy bérki is tudna bármilyen dalt a nevükhöz kötni.
Különösebb eltérést nem nagyon lehet felfedezni a 2 szám között,maximum a Girls Aloud jobb stúdióban,képzettebb hangmérnökökkel dolgozhatott,(és gyakrabban élt a hajvasalás lehetőségével) mint a 80as évek szisztörjei,de itt ki is merül a különbségek köre.
Az eredeti
Az újrahasznosított
3. A jó feldolgozás
Ha azt mondom,teardrop,mindenkinek beugrik a Massive attack neve. Ha máshonnan nem is,de a Dr. House epizódok első fél percéből ismerős lehet a dallam.
Ha azt mondom,José Gonzalez,halvány fogalom sincs a fejekben,kiről beszélek. Pedig akár hiszik,akár nem,a művész úr tavaly a Sziegt fesztiválon is látogatását tette nálunk.
És ha azt mondom,pattogó,színes gumilabdák és Bravia? Na ugye,akkor már beugrik legismertebb dala,a Heartbeats. AKinek mégsem,annak egy link segítségül: https://www.youtube.com/watch?v=R_kLwQJUqYU
Az úriember saját remek szerzeményein kívül a Terdropot is újra leporolta és kicsit kipofozta.Ez lett belőle.
Az eredeti
Az újrahasznosított
Taps.
4. A kifejezetten jó feldolgozás
Placebo. Ha valaki a gyógyszerekkel hozza kapcsolatba a kifejezést,akkor ne is olvasson tovább. A Placeborol a modern kor gyermekeinek az Every you every me ugrik be,aztán esetleg a gyógyszerek,de azok is csak a Meds album miatt.
Namost a Placebo két olyan feldolgozással is büszkélkedhet,amiket nem szégyen mutogatni.
Az első egy Pixies-dal,a Where is my mind újraszerelése,amit Franc Black társaságában elő is adtak,így:
Az eredeti még hajdanán így hangzott
A másik Placebo-féle covber az,amiről sokan nem is tudják,hogy cover. Ez pedig Kate Bush egykori slágere,a Running up that hill,ami számomra eredetiben hallgathatatlan,azonban a Placebo úgy helyrerázta,hogy bizonyos szempontból jobbat is alkottak,mint az eredeti.
Az eredeti
A jól újrahasznosított
Oké mára ennyi okoskodás,senki nem fog helyettem vizsgázni...:S