dani. üzenete:
*nincs kedved ma megnézni az 1et?:D::D
AnitA üzenete:
*még 2 perc van és lejön;)
dani. üzenete:
*aha
*nemvéletlenül vagyok én beléd szerelmes, jólvan.
Ma egy csomót gondolkodtam azon,hogy hogy lehet leírni azt amit nem lehet,aztán tessék,amikor nem gondolkodom rajta,akkor látom át. Szóval félszavakból is,meg mindig és az se elég és és és.
Kezdem érteni,hogy hogy volt képes az emberiség többmillió szebbnél szebb és nyálasnál nyálasabb számot,verset,festményt,szonátát,akármit összehozni. Ők is csak megpróbálták azt,amit én. Miután sohasem volt türelmem hangszeren játszani,a kézügyességemről inkább ne is beszéljünk,nem vagyok jóban a műszaki cikkekkel sem,írásban valamennyire ki tudom fejezni magam,de ami nekem maradt az saját magam transzformálása,kívül-belül. Jó páran közölték velem az elmúlt 1,5 hónapban,hogy mintha teljesen új ember lennék,rám sem ismernek. És én sem magamra,hogy őszinte legyek.
Egyetlen problémám jelenleg az időjárás,ami nálam nem csak merő hiszti,tényleg kivagyok tőle. Mióta fennáll ez a havas,fagyos,most éppen vizes,sáros állapot,az utcára nincs kedvem kimenni,legszívesebben mindent idepakolnék a 100 méteres környezetembe,de ez sajnos lehetetlen. És a macik meg a mormoták szerint marad a februári tél,szóval csak annyit tehetek,hogy igyekszem lakáson belül elfoglalni magam,tovább hízni a vigaszevéstől és számolni tavaszig a napokat,amikor is haza sem szándékozok jönni...
Most pedig életképessé teszem magam,bye all.