Tudom,hogy reggel van,de azt hiszem a kelleténél korábban keltem. Nem önszántamból persze,hanem pár kellemes illetve kellemetlen álom hatására,és nem mertem visszaaludni,hátha folytatódnak.

Csakhogy egy jót idézzek ma is: ,,The clock is set for nine but you know you're gonna make it eight."

És igen,szó szerint. És most elindulhatnék,hogy akkor elérem a 9:04est,de semmi nem motivál. A gőzölgő tea ugyanakkor motivál arra,hogy itthon maradjak. Meg a gyomorgörcs is,mert miért ne,hiszen 1x ember előtt megszólalni kész rémálom. Rosszabb,mint amik ma éjjel telepedtek a tudatalattimba.

Amúgy soha nem szoktam leírni,hogy érzem magam,mert felesleges,1 óra múlva másképp lesz. De most talán esetleg azt hiszem valószínűleg nem tudom hogy érzem magam. Egyszer jó egyszer meg elkezdek gondolkodni és máris nem olyan jó. A tanulság ebből maximum annyi,hogy ne agyaljunk,dehát már késő. Meg ahogyan tegnap a közhelyek egyik gyűjteményét lapozgattam,rá kellett jönnöm,hogy tényleg szar,ha az embernek vannak vágyai.Nem,nem fordulok a buddhizmus felé,de akkoris,annyira megbonyolítanak mindent. Olyan semmiért egészen helyzet.

És most tényleg elindulok.

De ezt itt hagyom még,ha már idézgetésnél tartottunk: