Ijesztően karácsonyi hangulatom van. Elvis halkan dúdolja,hogy Láv mí tendör,láv mí trú, kint esik a hó, megérint a kandalló lágy melege,körülöttem kockás pléd,ölemben egy nagy,pihe-puha,szürke macska,akit Paulnak neveztem el,és finom mézecskalácsillat terjeng a lépcsőházban.

Eme illúziómmal több strukturális probléma is van: utálom a havat,nincs kandallóm,nincs macskám,akit Paulnak nevezzek el,és hánynom kell a mézecskalástól is.

De nem ez a lényeg,hanem a hangulat a fejemben,ami tényleg ilyen és tényleg jól esik. A karácsonyi ajándékok körülötti szerveződést is szeretem, és tényleg jobban szeretek adni mint kapni. Amúgy is,ilyenkor meg különösen. Szeretem aprólékosan megtervezni,kiválasztani és megvenni a dolgokat,lehetőleg legkésőbb december 2. hetéig. De már most megvan pár cucc,hogy később kevesebb időbe teljen a válogatás.

Azonban ami a többit illeti,gyűlölöm a karácsonyt. A szeretet ünnepe,igen. Ilyenkor mindenki szereti kihangsúlyozni,hogy milyen szép,nagy,boldog családja van. Nos,nekem nincs. És egy kettészakadt családban ünnepelni maga a pokol. Hiába van ez így már lassan 4. éve,ezt sohasem lehet megszokni. Nem telt még el úgy 24.e,hogy legalább egyszer ne mentem volna ki a mosdóba sírni,amiért hiányzik valaki,akinek velem kéne lennie. Igen,az anyukám. És tudom,hogy másnap úgyis megyek hozzá,de az nem olyan....Aztán persze közrejátszik az a tényező is,hogy a szüleim másik felétől évek óta nem kapok semmit. Megkérdezi,mit veszek a többieknek,de hogy magamnak mit,azt soha. Most azt gondolhatnátok,hogy bosszúból én sem adok neki semmit,de ez nem így van. Nem vagyok híve a macska-egér játékoknak. Nem vagyok hajlandó akkora bunkó lenni,mint ő. Meg úgy egyáltalán olyan,mint ő..És hálát adok a sorsnak,hogy csak kívülről hasonlítunk.

Szó mi szó,nem vagyok oda az ünnepekért,egyedül a szülinapomat szeretem,mert minden egyes strigulánál mondhatom azt,hogy itt ez a sok szar amik összessége az élet,de mégis még mindig itt vagyok,és haladok a céljaim felé. Nameg szeretem a tortát is. De csak ha jó csokis.

 Ja és mivel még mindig könnyebb zenében tükrözni a hangulatomat,hát íme,a mai: